Magyarországon – az európai trendhez hasonlóan – 2024 utolsó negyedévében csökkent a potenciális munkaerő-tartalék a megelőző negyedévhez képest. Miközben a foglalkoztatási ráta továbbra is magas, 81 százalékos szinten állt, míg az EU 27 tagállamának átlaga ugyanezen időszakban csak 75,9 százalék volt. A foglalkoztatáspolitikai intézkedések eredményességét jól mutatja, hogy 2010-hez képest ma már mintegy egymillióval többen dolgoznak − derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium szerdai közleményéből.

Magyarországon, így a foglalkoztatottak száma elérte a 4,7 millió főt, miközben a regisztrált álláskeresők száma történelmi mélypontra csökkent. A hazai 4,4 százalékos munkanélküliségi ráta változatlanul az egyik legalacsonyabb Európában, az uniós átlag ugyanebben az időszakban 5,7 százalék volt. 

A munkavállalási korú (15–64 éves) népesség gazdasági aktivitása továbbra is meghaladja az európai átlagot, ami a férfiak esetében 0,2 százalékponttal mérséklődött, míg a nők körében 0,3 százalékponttal javult az egy évvel korábbi szinthez képest. A férfiak 82,2 százalékos aktivitási mutatója a 8. legjobb, míg a nők 74,8 százalékra emelkedett aktivitási rátája a 10. legmagasabb Európában.

Forrás: magyarnemzet.hu

The post Európai összevetésben is kiemelkedően teljesít a magyar munkaerőpiac appeared first on Hajdú-Bihar Megyei Foglalkoztatási Paktum.

Pajna Zoltán vármegyei elnök az esemény megnyitóján arra emlékeztette a munkáltatókat és munkavállalókat, hogy itt az információ nem csupán álláshirdetések formájában érkezik, hanem lehetőség nyílik személyes beszélgetésekre, tapasztalatcserére.

A rendezvény célja volt, hogy közvetlen kapcsolatot teremtsen munkáltatók és álláskeresők között, az érdeklődők számára munkaerő-piaci lehetőségek nyújtása, az álláskeresés megkönnyítése, az elhelyezkedési kultúra fejlesztése.  Az álláskeresők egy helyen találkozhattak több potenciális munkahellyel, személyesen tájékozódhattak és közvetlenül szerezhettek tapasztalatokat. A beszélgetések és az aktuális kérdéseket segítő információ átadások lehetőséget biztosítottak sokak számára a munkaerőpiacon való aktív megjelenés felé vezető út lehetőségeinek megismerésében.

https://hbmo.hu/portal/2025/03/a-hajdu-bihari-naplo-mar-12-alkalommal-rendezte-meg-nagyszabasu-allasborzejet/

https://www.facebook.com/pajnazoltan

The post Újabb állásbörze volt Debrecenben appeared first on Hajdú-Bihar Megyei Foglalkoztatási Paktum.

A Nemzetgazdasági Minisztérium felülvizsgálta az egyszerűsített foglalkoztatás szigorított szabályozását a mezőgazdasági munkavégzés esetében – közölte a tárca. A szakmai szervezetekkel történt egyeztetést követően – amennyiben a parlament elfogadja – 2026. január elsejétől

az ilyen formában ledolgozható munkanapok száma a jelenlegi legfeljebb százhúsz napon felül további kilencven nappal egészülhet ki, az emelt munkanapok számára vonatkozóan magasabb közteher fizetése mellett.

A módosítás érinteni fogja az alkalmi munka szabályozását is, a jövőben nem lesz korlát, hogy egy munkáltatónál csak 90 napot dolgozhat a munkavállaló alkalmi munkavégzés keretében. Az egyszerűsített munkavállalás napidíja a mezőgazdasági idénymunka esetén 120 napig napi 2200 forint lesz, a 120 nap feletti alkalmazás esetén napi 3300 forintba fog kerülni az idénymunkás foglalkoztatása – írták.

Tavaly 20 és 44 ezer fő között mozgott a mezőgazdasági idénymunkára bejelentettek száma, a 120 nap feletti munkavégzési igénnyel érintett létszám mintegy 4500 főt tett ki, ami indokolja az agrárágazat esetén a szabályozás könnyítését. Az egyszerűsített foglalkoztatás korábbi módosítására azért került sor, mert a foglalkoztatási adatok azt mutatják, hogy ez a foglalkoztatási forma túlságosan elterjedt a munkaviszony rovására, mivel az eredetileg alkalmi jellegű, illetve idényjellegű foglalkoztatás rugalmas szabályozását egyes foglalkoztatók gyakran a rendes munkaviszonyban történő foglalkoztatás kiváltására használják – írta közleményében az NGM.

Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkárt az InfoRádióban elmondta: „eddig lehetőség volt, hogy egy személy akár három munkáltatón keresztül egész évben dolgozzon. De ezt a megoldást néhány tízezer ember számára az idényjellegű munkára találtuk ki, ehhez képest tavaly már a 300 ezret is meghaladta azok száma, akik részt vettek benne. Átestünk kissé a ló túloldalára, mert például tb-ellátásra nem jogosult az a munkavállaló, aki így vállal munkát, és sok más körülmény is van, ami arra ösztönöz minket, hogy ne erősítsük a munkavállalói lét ezen formáját”.

A foglalkoztathatóság 2026-tól történő meghosszabbításával kapcsolatban azt mondta: erre azért van szükség, mert a „jól bevált” mezőgazdasági idénymunkásokat máskülönben nem tudnák tovább foglalkoztatni, pedig szükség volna rájuk, a 120 napos eredeti keret nem mindig fedi le a mezőgazdasági munkák hosszát. A kompromisszum az lett, hogy egy plusz 90 napos lehetőséget adnak csak az agráriumban foglalkoztatott idénymunka végzésére, egy emeltebb összegű járulékfizetéssel.

Forrás: infostart.hu

The post Változtatnak az egyszerűsített foglalkoztatás szabályain appeared first on Hajdú-Bihar Megyei Foglalkoztatási Paktum.

A jövőre folyamatosan gondolni kell! A Napló Állásbörzén az elmúlt években több ezer látogató fordult meg a cégek standjain, ahol a szakmai lehetőségeken túl a nyitott pozíciókról, vagy akár a céges kultúráról is beszélgethettek. Minden vállalat érdeke, hogy pozitív képet alakítson ki magáról, az állásbörze pedig kiváló alkalmat teremt arra, hogy a cég képviselői, az érdeklődők és a leendő munkavállalók személyesen találkozzanak egymással. A látogatók így első kézből tapasztalhatják meg, miért is lenne jó a vállalatnál dolgozni. Egy ilyen esemény marketingszerepe megkerülhetetlen: egy állásbörze manapság már messze túlmutat az önéletrajzgyűjtésen, ugyanis egyre több cég mutatja be a termékeit, sőt, van, amelyik ad belőlük kóstolókat is. Az állásbörze segítségével a munkaadók olyan kapcsolatokat teremthetnek, amelyek a vállalat fejlődését szolgálják, ugyanakkor csökkentik a munkaerőhiány és a munkanélküliek közötti szakadékot.

Jelentkezzen kiállítónak!

Munkaerő-problémával küzd? Nehezen találja a megfelelő munkatársat? A régió egyik legnagyobb állásbörzéje a munkáltatóknak is egyedülálló lehetőség, hidat teremt a munkaadók és az álláskeresők között. Nagyvállalatok, közép- és kisvállalkozók, cégek, oktatási intézmények is közvetlenül mutatkozhatnak be egy nap alatt akár több száz potenciális munkavállalónak, szakmát keresőnek. Találja meg a Napló Állásbörzén a megfelelő szakembert!

Forrás: haon.hu

The post XII. Hajdú-bihari Napló Állásbörze – Jelentkezzen kiállítónak! appeared first on Hajdú-Bihar Megyei Foglalkoztatási Paktum.

A jövőre folyamatosan gondolni kell! A Napló Állásbörzén az elmúlt években több ezer látogató fordult meg a cégek standjainál, ahol a szakmai lehetőségeken túl a nyitott pozíciókról vagy akár a céges kultúráról is beszélgethettek – ez most sem lesz másképp, tehát újra kihagyhatatlan lehetőség nyílik meg azok előtt, akik szeretnék álmaik melóját megtalálni!

Az állásbörze kiváló alkalmat teremt arra, hogy az érdeklődők, a leendő munkavállalók és a cégek képviselői személyesen találkozzanak egymással. A látogatók így első kézből tapasztalhatják meg, miért is lenne jó a vállalatnál dolgozni. Egy ilyen esemény marketingszerepe megkerülhetetlen: egy állásbörze manapság már messze túlmutat az önéletrajzgyűjtésen, ugyanis egyre több cég mutatja be a termékeit, sőt, van, amelyik ad belőlük kóstolókat is. Az állásbörze segítségével a munkakeresők megtalálhatják számításaik, elköteleződhetnek hosszú évekre, évtizedekre egy-egy vállalatnál – csökkentve ezzel a munkaerőhiány és a munkanélküliek közötti szakadékot.

Az állásbörzére látogatók között, belépőjegyeket sorsolunk a Campus fesztiválra. A nyereményjátékokon túl ingyenes előadásokkal is készülünk az érdeklődők számára. Ezekről bővebben a későbbiekben számol be a Hajdú-bihari Napló állásbörze oldalán.

Forrás: haon.hu

The post Számos munkalehetőség egy helyen: megrendezik a XII. Hajdú-bihari Napló Állásbörzét! appeared first on Hajdú-Bihar Megyei Foglalkoztatási Paktum.

A 2024 novembere és 2025 januárja közötti időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma a 15–74 évesek körében 4 millió 697 ezer fő volt. A férfiak esetében a foglalkoztatottak létszáma gyakorlatilag megegyezett az egy évvel korábban mért értékkel, 2 millió 490 ezer főt tett ki, míg a nőké kissé meghaladta azt, 2 millió 207 ezerre bővült – olvasható a KSH-gyorstájékoztatójában.

• A hazai elsődleges munkaerőpiacon 4 millió 525 ezer fő dolgozott,
• míg a közfoglalkoztatottak létszáma 66 ezer,
• a külföldön dolgozóké pedig 106 ezer főt tett ki.

Mindhárom mutató esetében a létszám érdemben nem változott az előző év azonos időszakához képest.

A 15–64 évesek körében a foglalkoztatási arány 75,1 százalék volt. Míg a férfiak foglalkoztatási rátája lényegében nem változott, 78,7 százalékot tett ki, addig a nőké 0,6 százalékponttal, 71,4 százalékra emelkedett.

A 2024. november és 2025. január közötti időszakban a 15–74 éves munkanélküliek létszáma 11 ezer fővel, 213 ezer főre mérséklődött, míg a ráta értéke lényegében nem változott, 4,3 százalék volt.

• A férfiak esetében a munkanélküliek száma 115 ezer,
• a nőknél 98 ezer főt tett ki,
• a munkanélküliségi ráta előbbi esetében 4,4, utóbbinál 4,2 százalék volt.

A munkakeresés átlagos időtartama 12,1 hónap volt.

• Az összes munkanélküli 43,7 százaléka 3 hónapnál rövidebb ideje keresett állást,
• míg a legalább egy éve munkát keresők a munkanélküliek 36,1 százalékát tették ki.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint ) a nyilvántartott álláskeresők létszáma 2025. január végén 1,2 százalékkal, 230 ezer főre mérséklődött az egy évvel korábbihoz képest.

NGM: Rekordmagas a hazai foglalkoztatottság

„Az aktuális munkaerőpiaci folyamatok azt jelzik, hogy fokozatosan egyre több olyan
munkavállalónak sikerül elhelyezkednie, akik korábban inaktívak voltak és a foglalkoztatáspolitikai
intézkedéseknek köszönhetően el tudtak helyezkedni, illetve találtak munkát. Az aktivitási ráta
jelenleg is emelkedik, ami az egy évvel korábbi 78,3 százalékról 78,5 százalékra javult, míg a
foglalkoztatottak száma 32 ezerrel nőtt az egy évvel ezelőtti szinthez képest” – reagált a Nemzetgazdasági Minisztérium a KSH számaira. 

Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár kiemelte: a foglalkoztatottak száma
továbbra is magas, miközben az inaktívak és a regisztrált álláskeresők száma rekordalacsony.
Magyarországon 2010-hez képest 1 millióval dolgoznak többen, miközben az átlagbér több mint
háromszorosára, a minimálbér pedig négyszeresére nőtt.

Forrás: economx.hu

The post Rekordmagas a hazai foglalkoztatottság: 4,7 millióan dolgoznak Magyarországon appeared first on Hajdú-Bihar Megyei Foglalkoztatási Paktum.

A konstrukció lényege, hogy a programrésztvevő nyilvántartott álláskereső foglalkoztatása esetén 6 vagy 4 hónapra bértámogatás adható, a munkabére 50%-ának megfelelő összegű támogatásával, melynek megállapításkori havi korlátja legfeljebb bruttó 250 ezer Ft lehet teljes, napi 8 órás munkaidő esetén (részmunkaidő esetében a havi korlátot arányosítani szükséges), továbbfoglalkoztatási kötelezettség nélkül, a következő feltételek szerint:

• 6 hónap időtartamra, fix 50% mértékben bértámogatás nyújtható olyan megváltozott munkaképességű munkavállalók vagy hátrányos helyzetű munkavállalók foglalkoztatásához, akik a vármegyei munkaerőpiaci programban meghatározott hátrányok közül legalább eggyel érintettek a bértámogatás iránti kérelem benyújtásakor.
• 4 hónap időtartamra, fix 50% mértékben azon programba vont álláskeresők vagy inaktív személyek foglalkoztatása támogatható, akik a bértámogatás szempontjából nem számítanak hátrányos helyzetűnek vagy megváltozott munkaképességűnek.

A támogatás csak a 30 év feletti hátrányos helyzetű vagy megváltozott munkaképességű, illetve a 30 év feletti korábban inaktív álláskeresők esetén folyósítható, akik az alábbi célcsoporti feltételeknek megfelelnek:

1. Legalább középfokú iskolai végzettséggel rendelkező, több mint 6 hónapja regisztrált álláskeresők. Azok a 30 év feletti legalább középfokú iskolai végzettséggel (ISCED 3-8. besorolás) rendelkezők, akik több mint hat hónapja regisztrált álláskeresők.
2. Ingázást vállaló, alacsony iskolai végzettségű álláskeresők: Azok a 30 év feletti alacsony iskolai végzettségű személyek, akik egyaránt megfelelnek a vidéki területen élők (DEGURBA 3) fogalmának és a 105/2015. (IV.23.) Korm. rend alapján a kedvezményezett települések jegyzékében felsoroltaknak is, továbbá a foglalkoztatás érdekében vállalják, hogy a lakó/tartózkodási helytől eltérő munkavégzési helyen vállalnak munkát (mobilitási hajlandóságot mutatnak).
3. Inaktívak: Azok a személyek, akik a programba való bevonás előtti 1 hónapban nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres jövedelmet biztosító munkájuk, és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni.

A projektből nyújtható bértámogatás munkaerőpiaci programjának hirdetménye és annak dokumentumai feltöltésre kerültek a https://nfsz.munka.hu/cikk/4683/Munkaltatoknak_Bertamogatas oldalra.

The post Tájékoztató TOP_Plusz-3.1.1-21-HB1-2022-00001 Hajdú-Bihar megyei foglalkoztatási-gazdaságfejlesztési együttműködés elnevezésű programból nyújtható bértámogatás vármegyei munkaerőpiaci programról appeared first on Hajdú-Bihar Megyei Foglalkoztatási Paktum.

Nincs vármegye, ahol kevesebb a szellemi munkás a fizikainál

Mint az adatokból kiderült: a szellemi munkát végzők száma két vármegye (Vas és Jász-Nagykun-Szolnok) kivételével mindenhol emelkedett, fizikai melósból azonban három vármegye (Pest, Budapest, Borsod) kivételével mindenütt kevesebb volt, mint egy évvel korábban. Tolnában és Zalában 3 százalékot is meghaladó mértékben csökkent a fizikai munkakörökben dolgozók létszáma.

Virovácz Péter, az ING vezető elemzője egy gazdasági hírportál megkeresésére azt mondta: valóban összefüggésben lehet a fizikai munkások csökkenő száma azzal, hogy például a feldolgozóipar folyamatosan szédeleg. Aggódni azonban szerinte nem kell: mint mondta, a gazdaság elmúlt éveinek ismeretében semmi meglepő nincs abban, ha bizonyos szektorokban elbocsátásokat vélünk felfedezni.

„Összességében talán nem aggasztó a folyamat, mert részben természetes, részben ciklikusság okozza, tehát ez meg vissza fog jönni. Lehet benne egyfajta természetes fluktuáció is, de összességében én nem gondolnám azt, hogy ez valamiféle óriási aggodalomra okot adó történet. A munkaerőpiac a gazdaság ciklikusságát követi, és arról beszélgetünk, hogy a magyar gazdaság gyakorlatilag két éve stagnál. Egy ilyen helyzetben kevésbé meglepő, hogy pont az említett szektorokban vannak elbocsátások.”

Hozzátette, hogy a gazdaság változásaihoz mérten logikusnak tűnik, hogy éppen például a vendéglátásban vagy a feldolgozóiparban csökken a munkások száma.

„Alapvetően én arra gondolnék, hogy változik a gazdaság szerkezete. Eleve van egy organikus változás, önmagában a gazdaság fejlődése azt hozza magával, hogy egyre nagyobb arányban képviseltetik magukat a szolgáltatások, vagyis ami arányaiban kevesebb lesz, az mondjuk a mezőgazdaság, az építőipar, a feldolgozóipar, ami alapvetően inkább kékgalléros munkahely. A másik, amire gondolni tudok, hogy alapvetően egy olyan folyamatot látunk a magyar gazdaságban, amelynek során pont az alacsony hozzáadott értékű kékgalléros munkából mennek el a dolgozók, ott keresnek külföldi, akár harmadik országbeli munkaerőt. „

Változó, honnan tűnnek el a dolgozók

Dénes Rajmund Roland, a Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének (MMOSZ) kommunikációs alelnöke szerint a statisztika valóban reális képet mutat.

„Valóban kevesebb munkás van, csökkent a létszámuk. Az oka ennek természetesen a háború okozta gazdasági nehézségek, a gazdasági válság, másrészt pedig az energiaválság, a cégek a piaci kereslet visszaesése miatt kevesebbet tudnak gyártani, kevesebbet tudnak termelni, és ehhez a betanított tevékenység területén kevesebb munkaerőre van szükség. Iparáganként változó, ennek a visszaesésnek a mértéke és nagyságrendje: a GDP szempontjából meghatározó iparágakban természetesen ez érzékelhető – legalább 11 iparágat rendszeresen monitorozunk. Ilyen akár a kereskedelemnek vagy éppen a logisztikának egy-egy területe, a vendéglátás, ahol nem látványos, vagy egyáltalán nem látszik a visszaesés, sőt, valahol még adott esetben növekedés is realizálható.”

Azt is elmondta, hogy a cégek jelenleg kivárnak: a világpolitikai eseményeitől a lehető leghamarabb a háború lezárását várják. Fontos kérdés az is, hogy Donald Trump bevezetett vámjai mennyire rázzák fel újra a gazdaság működését. Kitért arra is, hogy a kötelező minimálbér-emelést mindenhol érvényesítették, és sok olyan munkahely van, ahol még béren kívüli juttatást is tudnak adni a dolgozóknak.

Forrás: penzcentrum.hu

The post Hajdú-Biharban az országos átlag felett van a foglalkoztatottak száma appeared first on Hajdú-Bihar Megyei Foglalkoztatási Paktum.

A munkaerőpiac az a terület, amely kiemelt eredményekre mutat rá. Pénteken ismerhetjük meg a foglalkoztatás és a munkanélküliség tavaly decemberi adatait, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) egyúttal az egész 2024-es évet összegzi. Az idei költségvetési törvény indoklása is kiemeli, hogy a foglalkoztatottság növelése terén az elmúlt évtizedben uniós szinten is kiemelkedően jól teljesített Magyarország: a 20–64 éves korcsoport foglalkoztatási rátája 2010 és 2023 között 18,5 százalékponttal növekedett, mind a női, mind a férfi foglalkoztatási ráta meghaladja az európai uniós szintet.

A kormány fontos célkitűzése, hogy a 20–64 éves népesség foglalkoztatási rátája 2030-ra érje el a 85 százalékot (az uniós cél 78 százalék), továbbá ötszázezer új munkahelyet hozzon létre és dinamizálja a meglévő munkaerő-forgalmat a munkaerő-kínálat bővítésével és fejlesztésével.

A KSH novemberi számait már ismerjük, azokból kiderült, hogy a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos száma az előző év azonos időszakához képest 33 ezerrel, 4 millió 679 ezerre mérséklődött, ám a mutató így is magas. Novemberben a munkanélküliek száma 221 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 4,5 százalék volt. 

Azt is tudjuk már a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat kimutatásából, hogy 2024 decemberében mindössze 220,8 ezren szerepeltek az álláskereső regiszterben, ami az előző év azonos időszakához képest több mint négyezer fős csökkenés. Az álláskeresők száma nemcsak éves alapon, hanem a megelőző hónaphoz viszonyítva is több mint négyezer fővel mérséklődött. 

A rendszerváltás óta nem volt ilyen alacsony a regisztrált álláskeresők száma. Szintén kedvező, hogy az inaktívak száma is rekordalacsony szintet mutat.

A Világgazdaság a minap szintén arról írt, hogy ha van mutató, amelyet talán még a kormány kritikusai sem vitatnak, az a munkaerőpiachoz kötődik. Orbán Viktor miniszterelnök a 2010-es kormányváltást megelőzően hirdette meg a munkaalapú társadalmat, egyúttal egymillió új munkahelyet ígért. Ebben akkor többen kételkedtek, ám az ígéretből valóság lett. A rekordot 2023 szeptemberében sikerült beállítani, akkor 4 millió 730 ezren munkavállaló volt hazánkban, összehasonlítva 2010 januárjában 3 millió 800 ezren dolgoztak. Az eredményt az elsődleges munkaerőpiacon sikerült elérni, tehát szó sincs arról, hogy a közfoglalkoztatásnak köszönhető a felívelés. A teljesítménnyel Magyarország foglalkoztatási rátája a 20–64 évesek körében a 2010-es 62,2 százalékról 2023-ra 80,7 százalékra emelkedett.

Foglalkoztatás: több program is elérhető

Megállapítható, hogy a magyarországi foglalkoztatás eredményeit sem a koronavírus-járvány sem az orosz–ukrán háború kedvezőtlen hatásai nem tudták letörni. Ehhez jelentős segítséget nyújtottak a kormány különböző  intézkedései. Az adózástól kezdve a családtámogatásokig úgy épült fel a rendszer, hogy több ösztönző is segítse a foglalkoztatást. Így sikerült magunk mögött hagyni a segélyekre alapozó politikát.

A kormány jelenleg is segíti az elhelyezkedést. Így például 

• az Ifjúsági garancia plusz program a harminc év alatti fiatalokat támogatja, 
• míg egy másik a harminc év feletti álláskeresőknek nyújt kapaszkodót. 

Ezek segítségével eddig mintegy 27 ezer álláskeresőnek sikerült elhelyezkednie a munkaerőpiacon. A kormány egy új, 1,5 milliárd forintos támogatási programot is elindított. Ez a kis- és középvállalkozásokat célozza meg. Annak érdekében, hogy az elbocsátott dolgozók egyetlen napot se töltsenek munka nélkül. A Munkából munkába program a családok védelmében elősegíti az elbocsátott dolgozók azonnali, újbóli munkába állását.

Forrás: vg.hu

The post Egy terület, melyen sem a járvány, sem a háború nem fogott Magyarországon appeared first on Hajdú-Bihar Megyei Foglalkoztatási Paktum.

A program célja azon mikro-, kis-, és középvállalkozások létszámbővítésének támogatása, melyek egyazon munkáltató által leépített, legalább 5, legfeljebb 20 fős munkavállalói állomány átvételével vállalják statisztikai állományi létszámuk növelését és a felvett munkavállalók nyolc hónapig történő foglalkoztatását – ismertette az államtitkár. Mint kifejtette, „a program célcsoportját azok a 15-64 év közötti személyek képezik, akik a pályázat benyújtását megelőző 3 hónapban egyazon munkáltatónál vesztették el munkahelyüket.”

A program közel 1,5 milliárd forintból valósul meg, a vissza nem térítendő támogatás összege maximum 54,24 millió forint lehet. A támogatás mértéke teljes munkaidős foglalkoztatás esetén a munkáltatót terhelő bruttó bér és a ténylegesen átutalásra kerülő szociális hozzájárulási adó 50 százaléka, de legfeljebb havi 339 ezer forint munkavállalónként.

„A támogatással érintett személyek felvétele az érintett vállalkozás munkavállalói létszámának nettó növekedését kell, hogy eredményezze, részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén a foglalkoztatás időtartama nem lehet 4 óránál kevesebb, de akkor a támogatás összege arányosan csökken. A pályázatra 2025. július 31. napjáig lehet jelentkezni a pályázati felhívásban foglaltaknak megfelelően. A részletek az OFA Nonprofit Kft. weboldalán találhatók meg”– hívta fel a figyelmet Czomba Sándor.

Forrás: ofa.hu

The post Elindult a „Munkából munkába” program appeared first on Hajdú-Bihar Megyei Foglalkoztatási Paktum.