Az FAG Magyarország Ipari Kft. 1999-ben kezdte meg működését Debrecenben. A Határ Úti Ipari Parkban található központjukban gördülőcsapágyakat és siklócsapágyakat gyártanak, valamint motorelemeket fejlesztenek. A prémium minőségű autóalkatrészeket készítő német cég most tovább bővíti a termelését a városban. A ma felavatott új gyártócsarnok 130 millió eurós beruházással készült el, és 500 embernek ad majd munkát.

Az ünnepélyes átadáson részt vett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Kósa Lajos országgyűlési képviselő, Papp László, Debrecen polgármestere, Andreas Schick, a Schaeffler-csoport operatív igazgatója, Rainer Lindner, a Schaeffler-csoport közép- és kelet-európai, közel-keleti és afrikai szubregionális vezetője, illetve Szabó Péter, az FAG Magyarország Ipari Kft. ügyvezető igazgatója. A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzatot Pajna Zoltán elnök képviselte az új gyárcsarnok átadásán.

The post Új gyártócsarnokot avattak Debrecenben appeared first on Hajdú-Bihar Megyei Foglalkoztatási Paktum.

Az együttműködés célja, hogy az Intézmény a Megyei Önkormányzat segítségével a települési önkormányzatokkal kapcsolatokat kiépítve az agrárszakképzést népszerűsítse, erősítse. Ezáltal támogatják a munkaerő megtartó képességet, az agrárszakember képzés utánpótlásának biztosítását, a fiatal munkavállalók helyben maradását, vállalkozóvá válását. Az együttműködés további célja a Hajdú-Bihar megyei agrárszakképzés eddigi eredményeinek megőrzése, valamint fejlesztése, különös tekintettel a települések közötti egyenlőtlen képviseletre a középfokú mezőgazdasági szakképzésben.

A fenti célok megvalósítása érdekében:

• a Debreceni Egyetem Balásházy János Gyakorló Középiskolája és Kollégiuma vállalja egyebek mellett pályaorientációs program és ösztöndíjrendszer létrehozását, magas minőségű kollégiumi ellátás biztosítását, egyéni fejlesztési és tehetséggondozási program kidolgozását, továbbá közreműködik külföldi tanulmányutakon való részvétel szervezésében, tevékenységéről pedig beszámol a Megyei Közgyűlés előtt.
• a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat pedig az Intézmény által biztosított információk alapján tájékoztatja a települési önkormányzatokat a képzésekről, rendezvényekről és egyéb tevékenységekről. Továbbá kommunikációjában megjelenteti az Intézmény oktatási-képzési tevékenységéhez kapcsolódó aktuális információkat.

A megállapodást Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés elnöke, valamint Filep Miklós, a Debreceni Egyetem Balásházy János Gyakorló Középiskolája és Kollégiuma vezetője írta alá, 2019. január 15-én, a Megyeházán. Az eseményen elhangzott: a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat ösztöndíjprogramot indít közép- és felsőoktatásban tanuló fiatalok támogatására. A „Maradj Hajdú-Biharban!” ösztöndíjrendszer célja, hogy a fiatalokat segítse abban, hogy mind az iskolai éveik, mind a végzettség megszerzése után helyben maradjanak, tudásukat Hajdú-Bihar megyében hasznosítsák. Pajna Zoltán hozzátette, hogy a program részleteit a megyei közgyűlés soron következő ülésén határozzák meg január végén.

The post Együttműködés az agrárszakképzés népszerűsítéséért appeared first on Hajdú-Bihar Megyei Foglalkoztatási Paktum.

A helyi szinten hiányzó szolgáltatásokat az úgynevezett Szolgáltatási Út Térképben foglalják össze, amely tartalmazza a megoldási javaslatokat is. A Területfejlesztési Munkacsoport a következő problémákat tárta fel a megyében:

• lakhatás, szegregáció, infrastruktúra, mélyszegénységben élők problémái, szegénység felszámolásának lehetőségei
• közszolgáltatásokhoz való hozzáférés vizsgálata a fejlesztésre szoruló településeken, közbiztonság
• gazdaság és vállalkozásfejlesztés, foglalkoztatás, közfoglalkoztatás, munkaerőpiaci helyzet javítása
• nők munkaerőpiaci esélyeinek javítása, családtervezés segítése

Mindezek képezik majd a 2019 második felében elkészülő Szolgáltatási Út Térkép alapját. A felzárkózási fórum december 4-i ülésén a tagok és az állandó meghívottak véleményezték és kiegészítették a feltárt problémákat és a megoldásukra tett javaslatokat. Ezen felül a résztvevők részletes tájékoztatást kaptak a fórum megalakulása óta megvalósított egyéb tevékenységekről is, valamint ismertették a jövőre két alkalommal ülésező oktatási és képzési munkacsoport munkatervét.

A Hajdú-Bihar Megyei Felzárkózási Fórum 2018. május 16-án alakult az EFOP-1.6.3-17-2017-00018 azonosítószámú „Megyei szintű felzárkózás-politikai együttműködések támogatása a helyi esélyegyenlőségi programokhoz kapcsolódóan Hajdú-Bihar megyében” című projekt keretében. Feladata, hogy feltárja a hátrányos helyzetű célcsoportokkal kapcsolatban felmerülő problémák teljes körét a megyében. A helyi szinten hiányzó szolgáltatásokat az úgynevezett Szolgáltatási Út Térképben foglalják össze, amely tartalmazza a megoldási javaslatokat is.

A Hajdú-Bihar Megyei Felzárkózási Fórum tagságát 36 szervezet alkotja a Felhívás szempontjainak megfelelően:

• Hajdúhadház Város Önkormányzata
• Kaba Város Önkormányzata
• Komádi Városi Önkormányzat
• Csökmő Nagyközség Önkormányzata
• Egyek Nagyközség Önkormányzata
• Nagyrábéi Nagyközségi Önkormányzat
• Újléta Község Önkormányzata
• Fülöp Község Önkormányzata
• Szerep Községi Önkormányzat
• Hajdú-Bihar Megyei Cigány Területi Nemzetiségi Önkormányzat
• Hajdúszoboszlói Roma Nemzetiségi Önkormányzat
• Földesi Roma Nemzetiségi Önkormányzat
• Sáp Község Helyi Roma Nemzetiségi Önkormányzat
• Debreceni Egyetem Különleges Orvos-és Mentőcsoport Egyesület
• Látássérültek Észak-alföldi Regionális Egyesülete
• Hajdú-Bihar Megyei Hátrányos Helyzetűek Egyesülete
• Napfényes Támogató Szociális Egyesület
• Forrás Lelki Segítők Egyesülete
• Tiszántúli Református Egyházkerület
• Debrecen- Nyíregyházi Egyházmegye
• Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt.
• Debreceni Hulladék Közszolgáltató Nonprofit Kft.
• Hajdú-Bihar megyei Foglalkoztatási Paktum Szervezete
• FAG Magyarország Ipari Kft.
• Tranzit-Ker Zrt.
• Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal (a Fórum munkájában a Foglalkoztatási Főosztály, mint a foglalkoztatási szakterület, továbbá a Népegészségügyi Főosztály, mint a népegészségügyi szakterület képviselője útján vesz részt)
• Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság
• Debreceni Szakképzési Centrum
• Berettyóújfalui Szakképzési Centrum
• Debreceni Tankerületi Központ
• Berettyóújfalui Tankerületi Központ
• Hajdúböszörményi Tankerületi Központ
• Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Hajdú-Bihar Megyei Kirendeltsége
• Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Fejlesztési, Tervezési és Stratégiai Bizottság
• Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Jogi, Ügyrendi és Társadalmi Kapcsolatok Bizottsága Állandó meghívottak:
• Egyenlő Bánásmód Hatóság
• EMMI Szociális ügyekért és Társadalmi felzárkózásért Felelős Államtitkárság
• Hajdú-Bihar Megyei Család, Esélyteremtési és Önkéntes Ház
• Hajdú-Bihar Megyei Rendőr Főkapitányság

A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat a pályázat megvalósítása során évente 2 alkalommal Megyei Felzárkózási Fórumokat szervez, a teljes projektidőszak alatt (2018.01.01-2021.01.01.) összesen 6 alkalommal. A Fórum a 36 hónapos megvalósítást követően is három éven keresztül évente egyszer fog ülésezni.

The post A hátrányos helyzetűek problémáiról tanácskoztak appeared first on Hajdú-Bihar Megyei Foglalkoztatási Paktum.

Több, mint 130 olyan vállalkozás működik Hajdú-Bihar Megyében, amelyek célja valamely társadalmilag fontos probléma megoldása. Ilyen lehet a fogyatékkal élők számámára oktatási és képzési lehetőségek biztosítása, vagy munkanélküliek foglalkoztatása. A szervezetek a keletkezett bevételeiket visszaforgatják a vállalkozásaikba. A társadalmi célú vállalkozások problémáinak feltárására szerveztek ma konferenciát a Megyeháza Bocskai termében „Társadalmi vállalkozások a gazdasági életben” címmel. A résztvevőket Dobi Csaba, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat jegyzője köszöntötte, aki kiemelte: ezen szervezetek fontos lépcsőfokot jelentenek az elsődleges munkaerőpiac felé azok számára, akik még nem felkészültek erre.

-A konferencia célja, hogy a résztvevők megosszák egymással a már jól működő gyakorlatokat, és bemutassák a felmerülő problémákat. A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat számára különösen fontos, hogy megismerje, milyen gondokkal küzdenek a megye társadalmi vállalkozásai. Ezek alapján konkrét segítő intézkedéseket tudunk tenni. Azt szeretnénk elérni, hogy minél többen tudjanak elhelyezkedni az elsődleges munkaerőpiacon, és hosszú távon egyre kevesebben vegyék igénybe a közmunka programokat. Ebben játszanak fontos szerepet a társadalmi vállalkozások azzal, hogy munka-, illetve fejlődési lehetőséget nyújtanak olyanok számára, akik még nem tudnak belépni az elsődleges munkaerőpiacra – tette hozzá Dobi Csaba.

A konferencia a TOP-5.1.1.-15-HB1-2016-00001 azonosító számú, a „Megyei szintű foglalkoztatási megállapodások foglalkoztatási- gazdaságfejlesztési együttműködések” elnevezésű projekt részét képezte. Ennek keretében bérköltségre, vállalkozóvá válás támogatására és képzésekre lehet pályázni, elősegítve a foglalkoztatás bővülését a megyében. A konferencia kísérőrendezvényeként kiállítást is tartottak olyan plüssfigurákból és ételekből, melyeket társadalmi vállalkozás keretében foglalkoztatottak -köztük fogyatékkal élők- készítettek.

The post Társadalmi vállalkozásokról tanácskoztak appeared first on Hajdú-Bihar Megyei Foglalkoztatási Paktum.

1698. november 22-én alakult meg a Hajdúkerület. A jeles évforduló tiszteletére minden évben megrendezik Hajdú-Bihar Megye Napját, amikor a megyei önkormányzat ünnepi közgyűlést és egész napos programsorozatot tart a megye egyik településén. Idén Kabára esett a választás. A csaknem 6000 lakosú település 2003-ban kapott városi rangot. Ma a helyi Kultúriskola nagytermében fogadták a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlését.

Elsőként Szegi Emma polgármester köszöntötte a résztvevőket, majd Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat közgyűlésének elnöke tartotta meg ünnepi beszédét. Az eseményen részt vettek Bulcsu László és Tasi Sándor, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat közgyűlésének alelnökei, Dobi Csaba jegyző, valamint Rácz Róbert kormánymegbízott is.

A köszöntők után átadták Hajdú-Bihar Megye Önkormányzatának Emlékérmét, a Hajdú-Bihar Megye Közigazgatásáért Emlékérmet, Hajdú-Bihar Megye Önkormányzatának az Év Civil Szervezete-díját, Hajdú-Bihar Megye Önkormányzatának Kovács Pál-díját, Hajdú-Bihar Megye Önkormányzatának Arany Sándor-díját, Hajdú-Bihar Megye Önkormányzatának Maróthi György-díját, Hajdú-Bihar Megye Önkormányzatának Kölcsey Ferenc-díját, valamint Hajdú-Bihar Megye Önkormányzatának Bocskai István-díját.

Az ünnepséget helyi néptáncosok nagyecsedi, cigándi és tyukodi táncbemutatója, valamint helyi iskolások népmese- és népdal-bemutatója színesítette. Az ünnepi közgyűlés után a Megye Napja programsorozat a Megyei értéktár kiállítással folytatódott, amely során Dr. Nagy Mihály, a Debreceni Református Kollégium Gimnáziumának nyugalmazott igazgatója tartott előadást „A kabai meteorit a legújabb kutatások tükrében” címmel. Ezt követően a résztvevők a Kövér Tanyára látogattak, ahol a Kabai Old Boys zenekar, valamint a Kabai Nyári Színház Közhasznú Egyesület ad műsort. A programokat Bereczky Zoltán koncertje zárta.

(Nyitókép: Kovács Péter, haon.hu)

A Megyenapról készült képes összefoglalót az önkormányzat Facebook-oldalán találják.

A díjazottak névsora:

„Hajdú-Bihar Megye Önkormányzatának Emlékérme”

Hajdú-Bihar Megye Önkormányzatának Emlékérme” adományozható azoknak, akik a tudományos, kulturális, sportéletben, valamint a megye nemzetközi kapcsolatainak építésében, vagy más területeken kimagasló eredményeket érnek el.

RÁCZ ENDRE

Rácz Endre szerepi születésű fiatal költő. Első önálló verses kötete 2016-ban jelent meg, majd 2017-ben és 2018-ban novellás kötetet adott ki. Folyamatosan jelennek meg versei, novellái és meséi országos kiadványokban, könyvekben. Fiatal kora ellenére „ontja” a verseket. Stílusa Arany Jánost idézi. Témáját főként a régi sárréti világból meríti, régi történeteket, mondákat elevenít meg verseiben, novelláiban. Nagy hatással volt rá, hogy hagyományőrző csikós volt hosszú éveken át, valamint a nagyszüleitől és régi idősektől hallott történetek fogták meg. Műveiben megjelenik a múlt, a szeretet utáni vágy, de a ma élő emberek is megihletik műveiben. Ragaszkodik szülőfalujához Szerephez, az ősei földjéhez, hagyományaikhoz és múltjához. A költészet mellett szívesen farag pásztorbotot, karikás nyelet.

BARTHÁNÉ CSUHAI ILONA

A Bessenyei György tanárképző főiskolán, történelem tanári diplomát szerzett, 2013. óta az Újtikos-Tiszagyulaháza Általános Iskola tiszagyulaházi tagintézmény-vezetője, közoktatás vezetői szakvizsgával. A pedagógusi pályát hivatásként éli meg, szervezői képességeit a civil életben is kamatoztatja. Az Újtikoson 1990-ben alakult és működő Borockás Néptánc Együttes megálmodója, alapítója, mai napig vezetője. Az Együttes célja: a magyar néptánc hagyomány minél mélyebb rétegeinek megismerése, a népi hagyományok őrzése a különböző tájegységek táncainak megtanulása, színpadon való megjelenítése. Bartháné Csuhai Ilona tanárnő neve egybeforrott az általa vezetett Borockás Néptánc Együttesével, mely vezetésével többször arany fokozatú minősítésben részesült, és a 900 lelkes települési korlátokat messze meghaladó ismertségre tett szert. Az általa végzett tevékenység település megtartó erejét nagyban növeli, a közösségi élet remek példázata.

„Hajdú-Bihar Megye Közigazgatásáért”

„Hajdú-Bihar Megye Közigazgatásáért” emlékérem adományozható azoknak, akik tartósan kifejtett rendkívüli teljesítményükkel hozzájárulnak a megyében lévő települések helyi önkormányzásához, valamint akik a megyei önkormányzat vagy a megye érdekében kimagasló önkormányzati vagy közigazgatási munkát végeznek.”

BAK GÉZÁNÉ

Bak Gézáné pályáját adminisztrátorként kezdte, 1978. szeptemberétől már adóügyi előadó, később igazgatási ügyintéző lett: több szakterületen is gyakorlatot szerzett, így a titkársági, személyzeti, szabálysértési, népesség-nyilvántartási, gyámügyi területeken. 1978. decemberében anyakönyvi szakvizsgát tett, ettől kezdve folyamatos megbízása van e feladatok végzésére is Hajdúszovát településen.

2006. novemberétől jegyzői feladatokat látott el, majd megkapta a jegyzői kinevezést. Több cikluson keresztül vett részt országgyűlési, helyi önkormányzati képviselő-választásokon, népszavazásokon, európai uniós képviselő-választásokon. Végtelen hivatástudattal szervezi a döntések előkészítését, s nyomon követi végrehajtásukat. A Hajdúszovát fejlesztésével kapcsolatos beruházásokat mindig kiemelt figyelemmel kíséri.

CSUKÁS IRÉN

Csukás Irén a Kabai Általános Iskola után a debreceni Bethlen Gábor Közgazdasági és Postaforgalmi Szakközépiskolában tanult. 1979-ben tett érettségi vizsgája után tanácsigazgatási gyakornok lett a Hajdú-Bihar Megyei Tanács V.B. Püspökladányi Járási Hivatalában, közben a Kabai tanácsnál szinte valamennyi szakterületen folyó munkát megismerte, majd ugyanott helyettes előadó lett. Miután az Államigazgatási Főiskola levelező tagozatán igazgatás-szervezői oklevelet kapott, adóigazgatási feladatokat látott el, majd igazgatási csoportvezető lett. Aljegyzői tisztségét 1996. áprilisától tölti be, s ellátja a Kabai Támasz Családsegítő és Gyermekjóléti Társulás ügyviteli feladatait is.

OZSVÁTH JÓZSEFNÉ

Ozsváth Józsefné 2004-től dolgozik a Hajdúsámsoni Polgármesteri Hivatalban. Az elmúlt években több területen végzett közszolgálati munkát, volt ügykezelő, számítógépes ügyintéző, pénzügyi és számviteli ügyintéző, titkárságvezető. Munka mellett elvégezte a Debreceni Egyetem Állami és Jogtudományi kar Igazgatásszervező szakát. Munkájára igényes, megbízható, szorgos ember, akinek tud, annak segít, legyen az hivatali dolgozó, képviselő, a város lakója vagy bárki más, aki hozzá fordul. Jó kapcsolatokat ápol a város intézményeivel, a lakossággal, a szomszédos települések hivatalaival.

„Hajdú-Bihar Megye Önkormányzatának az Év Civil Szervezete-díja”

„Hajdú-Bihar Megye Önkormányzatának az Év Civil Szervezete díja” adományozható a Hajdú-Bihar megyében kiemelkedő tevékenységet végző azon szervezeteknek, amelyek az adott évben – tevékenységi területüktől függetlenül – támogatták a helyi civil társadalom épülését.

LÉTAVÉRTESI FITNESS ÉS SZABADIDŐSPORT EGYESÜLET

Az Egyesület 1999-ben alakult azzal a céllal, hogy a helyi lakosság számára a szabadidősport szervezett formáit biztosítsa. Működése alatt a település sport életének szerves és aktív részese lett. Nevéhez fűződik a téli teremlabdarúgó torna, a sakk, ping-pong, téli sítáborok megszervezése, de a városi borverseny is. A szabadidősportok népszerűsítése céljából szervezték meg a Tihamér Napot, ahol a férfiak labdarúgásban, a nők kosárlabdában, s gyerekek görkorcsolya és biciklis ügyességi versenyeken indultak, a városnapon pedig erős ember versenyt rendeztek. Az idén 20. alkalommal szervezett nyári vízi tábor lehetőséget biztosított a kajak-kenu sport megismerésére. Az egyesület által szervezett teljesítménytúrák a Települési Értéktárba is bekerültek.

„Hajdú-Bihar Megye Önkormányzatának KOVÁCS PÁL-díja”

Hajdú-Bihar Megye Önkormányzatának Kovács Pál-díja” adományozható azoknak az aktív vagy a versenyzéstől visszavonult sportolóknak, akik kiemelkedő sporteredményt értek el, valamint azoknak, akik sportvezetői, sportoktatói, sportpedagógusi munkájukat kimagasló színvonalon végezték.

HERCZEG ANDRÁS

Herczeg András pályafutását a Loki határozta meg, játszott a DVSC felnőtt csapatában, majd kis kitérő után edző lett. Kiváló szakmai munkáját jelzi, hogy ötszörös magyar bajnok, kétszeres Magyar Kupa-győztes, kétszeres Szuper Kupa-győztes lett a csapattal. A magyar futball elmúlt 17 évének egyik legnagyobb eredményét produkálva a 2009−2010-es szezonban a Bajnokok Ligája, a 2010-2011-es szezonban pedig az Európa Liga főtáblájára vezette a DVSC csapatát. Játékosként is bajnok lehetett Herczeg András, a hetvenes években a másodosztályt nyerte meg a Lokival. Az utánpótlás nevelésből is kivette részét a Debreceni Labdarúgó Akadémia vezetőjeként.

KELEMEN SÁNDOR

Kelemen Sándor születésétől Létavértesen él és dolgozik. Barátai, ismerősei kapcsán 2004-ben került kapcsolatba a 3D íjászattal, melynek rövid időn belül szerelmese és elkötelezett híve lett. A sportág a vadon élő állatokat megformázó, térbeli célokról kapta a nevét, melyeken a különböző találati zónák nem eltérő színnel, hanem a célba süllyesztett választóvonalakkal vannak megjelölve. A legnehezebbnek tartott terepíjászati mód. A versenyzéshez szükséges technikai feltételek megteremtése igen költséges, s nem álltak rendelkezésre a gyakorláshoz szükséges feltételek sem, de még ez sem akadályozta meg abban, hogy a 2016-ban a Sopron Ágfalván megrendezett világbajnokságon a dobogó legfelső fokára állhasson.

„Hajdú-Bihar Megye Önkormányzatának ARANY SÁNDOR-díja”

Hajdú-Bihar Megye Önkormányzatának Arany Sándor-díja” adományozható azon fiatal, vagy több évtizedes tapasztalattal rendelkező személyek részére, akik a megye mezőgazdaságának fejlesztésével, az új technológiák elterjesztésével, a termelés hatékonyságát javító kutatásokkal, az agrárium európai uniós csatlakozását elősegítő tevékenységükkel, munkásságukkal hozzájárultak a mezőgazdaságból élők életminőségének javításához.

KOVÁCS GUSZTÁV

Kovács Gusztáv édesapjától, mint legidősebb fiú vette át a gazdaság irányítását. A hajdani jószágtartás 2000-től Axanit Mezőgazdasági Kft.-vé nőtte ki magát, ekkor még 2 alkalmazottja volt, míg jelenleg 13 családnak ad megélhetést a vállalkozás. A családi géppark fokozatos bővítésével növekedett a bérmunkaigény is. 2000-re 50-60 hektárra növekedett a területük. Ekkor fejezték be az állattartást, amelyet felváltott a cukorrépa, csemegekukorica és zöldborsó termesztése. A cukorrépát közvetlenül a Kabai Cukorgyárnak termelték, annak bezárása után napraforgót, majd újabb növényeket termelt, ehhez nyertes pályázat útján vásárolt új, nagy teljesítményű gépeket. Társadalmi megbízatásként a Területi agrárbizottság elnöki tisztségét látja el.

Posztumusz Arany Sándor–díj: néhai MÓDOS IMRE részére

Módos Imre Berettyóújfaluban született földműves családba. 1985-től a rendszerváltásig a Hajdú-Bihar Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat Püspökladányi Kirendeltségén állatfelvásárlói munkakörben dolgozott. Folyamatosan növelte háztáji sertés állományát, melyet Magyar Lapály Sertés Törzstenyészetként jegyeztek be. 1994-ben megalapította a Módos Kft-t, majd belevágott a gyümölcstermesztésbe, bővítette sertés állományát, szürke marha és szarvasmarha tartással is foglalkozott. Létrehozta a húsfeldolgozó üzemet, mely ellátja az általuk üzemeltetett húsboltok igényeit. 16 évig volt képviselő, 2010-ben Bihartorda polgármesterévé választották. 2006-ban felvették a Magyar Vitézi Rend tagjai sorába. Váratlan és tragikus halála napjáig aktív tagja volt a megyei és országos gazdaközösségnek.

„Hajdú-Bihar Megye Önkormányzatának MARÓTHI GYÖRGY-díja”

Hajdú-Bihar Megye Önkormányzatának Maróthi György-díja” adományozható annak a fiatal pedagógusnak, aki kiemelkedő nevelő és oktató munkát végez a gyermekek, a tanulók személyiség formálásában, képességfejlesztésében, tehetséggondozásában. A díj adományozható továbbá azon személynek, aki hosszú időn át kimagaslóan eredményes pedagógiai tevékenységet folytatott, iskolateremtő munkássága elméleti és gyakorlati eredményeit a megye több oktatási intézményében hasznosítják.

Dr. SÁRI MIHÁLY

Dr. Sári Mihály a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen szerzett magyar nyelv és irodalom, illetve felnőttképzési és közművelődési szakon diplomát. 1980-1988. között a püspökladányi művelődési központ vezetője volt, 1985-től félállású, majd főállású adjunktus lett a KLTE BTK Közművelődési és Felnőttnevelési Tanszékén. 1991-1992. között a Kölcsey Ferenc Tanítóképző Főiskola Közművelődési Tanszékét vezette. 1998. június 1-től a pécsi egyetem oktatója, egyetemi docense, tanszékvezetője, majd intézetigazgatója lett. 2008. június 1-től az Eötvös József Főiskola rektor-helyettese pozíciót töltötte be nyugdíjazásáig. Tevékenykedett etnikai kisebbség-kutatásban, számos publikációja, cikke, könyve, kötete és monográfiája jelent meg magyar és idegen nyelven. Nemzetközi konferenciák társszervezőjeként is tevékenykedett. Pedagógiai munkásságának eredményeit az ország területén számos oktatási intézmény hasznosítja. Nyugdíjazását követően Hajdúböszörményben telepedett le.

SZABÓ KÁROLY

Szabó Károly 1993 szeptemberében kezdett angolt tanítani a Szentpéterszegi Általános Iskolában. Kifejlesztett egy angol nyelvoktatási módszert, amely segítségével a Bihari Régió diákjai és felnőtt lakossága tanul angolul. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma által akkreditált pedagógus-továbbképzési program egy örömszerző, önbizalom- és készségfejlesztő angol nyelvtanítási módszer. Később elkészítette az angol program német megfelelőjét is, ily módon a régió diákjai németül is tanulhatnak az angol mellett. A módszer eredményességét bizonyítja, hogy több mint 1000 diákja tett eddig sikeres közép- vagy felsőfokú nyelvvizsgát, emellett a tanulók a gyakorlati életben is eredményesen tudják használni az angol és a német nyelvet állásinterjúk és munkavállalás alkalmával. Fentiek mellett Szentpéterszeg Község közéletében is tevékenyen részt vesz.

„Hajdú-Bihar Megye Önkormányzatának KÖLCSEY FERENC-díja”

Hajdú-Bihar Megye Önkormányzatának Kölcsey Ferenc-díja” adományozható annak a fiatal művésznek, aki a kulturális élet, az irodalom, a művészetek (zene, tánc, színház, képző- és iparművészet, építőművészet, népművészet, film- és fotóművészet) terén kiemelkedő művészi színvonalú alkotó tevékenységet mutat fel, valamint annak a személynek, aki egész életművével a közművelődésben maradandó értékeket teremtő, kimagasló munkát végzett.

DEBRECZENI MÁRIA

Debreczeni Mária érettségi után az Esztergomi Tanítóképző Főiskolán szerezte diplomáját ének-zene szakkollégiumi végzettséggel. A nyergesújfalui Általános Iskolában kezdte tanítói munkáját, közben az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola ének-zene tanári szakán is diplomát szerzett. 1995-től a Komádi 1. sz. Általános Iskolában tanított, ahol meghonosította a kóruséneklést is. Megalapította a „Fülemüle” Gyermekkart, létrehozta a „Baba Jaga” Leánykart és a „Nyitnikék” Kicsinyek kórusát is. Részt vesznek az Éneklő ifjúság kórustalálkozón, ahol Ezüst, Arany, illetve Arany Diploma minősítéseket kaptak. Ezen kívül részt vesznek Budapesten a Művészetek Palotájában az Énekel az ország évenkénti hangversenyen is. Külföldi minősítésekkel is rendelkeznek, bronz és ezüst fokozatokkal egyaránt. A város közéletében is aktív szerepet játszik, önkormányzati képviselői feladatokat lát el.

DR. PINCZÉS ISTVÁN

Pinczés István a Kossuth Lajos Tudományegyetem bölcsészkarán, majd a Színművészeti Főiskolán szerzett diplomát. 25 esztendőn át a Csokonai Színház rendezője, később főrendezője, művészeti vezetője, megbízott igazgatója volt. 2012-ben a Színművészeti Egyetemen doktori fokozatot szerzett. 40 éve megalapította a Debreceni Színjátszó Stúdió nevű amatőr színjátszó együttest, melynek azóta is művészeti vezetője. Rendszeresen járja a megye városait és falvait színművekkel, népi komédiákkal, verses műsorokkal, musicalekkel. Csehov Leánykérés című komédiarendezése 1981-ben meghívást kapott New Yorkba a Világszínjátszó Fesztiválra. Itt ismerkedett meg a japán Bungeiza Gekidan színházi társulattal, mely alapján Tojama és Hajdú-Bihar megye, valamint Tojama város és Debrecen Megyei Jogú Város művészeti együttesei, kulturális intézményei között kulturális cserekapcsolatot épített ki. Színházi és amatőr együttesével végzett munkája, a japán-magyar regionális kapcsolatok működtetésében kifejtett több évtizedes tevékenysége nagyban hozzájárult Debrecen és egész Hajdú-Bihar megye színházi és kulturális életének gyarapításához, távol-keleti megismertetéséhez.

PÉTER BENCE

Péter Bence 2 évesen már különböző rajzfilmek dallamait hallás után játszotta a zongorán, első szerzeményeit 7 évesen írta. Szülővárosában, Hajdúböszörményben elkezdett tanulmányait a debreceni Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskolában, majd a bostoni Berklee College of Music ösztöndíjasaként folytatta. 2011-ben az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Nemzeti Kulturális Alap támogatottja lett. 2012 óta ő a világ leggyorsabb kezű zongoristája, a Guinness Rekordok Könyvében Ő tartja az egy perc alatt leütött legtöbb zongorahang rekordját (765 leütött hanggal). Védjegyévé vált a zongora, egyes feldolgozásaiban a zongora teljes testét használja a különböző hangok és ritmusok képzésére. Számos hazai és nemzetközi verseny díjazottja, az elmúlt években 4 kontinens 16 országában koncertezett. Zenei videóit az interneten már több, mint 110 millióan nézték meg, világszerte ismertté pedig Michael Jackson „Bad” című dalának feldolgozása tette.

SZÉPLAKI GÁBORNÉ

Széplaki Gáborné 37 évig dolgozott a kabai általános iskolában, ahol tanítványait olvasóvá nevelte, a verseket közel vitte hozzájuk, irodalmi műsoraikat igen széles körben mutatták be. A 2003-ban megalakult Versbarát Kör vezetője lett. Felkérésre ünnepi beszédet ír és mond, kiállítást nyit meg. A Bánszky Pál Alkotó Kör képzőművészeti alkotótáboraiban mindig részt vesz, versekkel, színesítve az alkotás folyamatát. A település életét bemutató kiadványokban szerkesztő munkatársként dolgozik. 2004-ben a Kabai Nyári Színház Közhasznú Egyesület vezetői egy önálló élő zenés táncos darab rendezésére kérték fel. Címe: Ringasd el magad. A Kabai Hírmondó szerkesztőjeként dolgozott hosszú éveken át, majd 2014. óta a lap főszerkesztője. A közművelődésben maradandó értéket teremtő, kiemelkedő tevékenysége példaként szolgál mindenki számára.

„Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzatának BOCSKAI ISTVÁN-díja”

Hajdú-Bihar Megye Önkormányzatának Bocskai István-díja” adományozható azoknak, akik munkájukkal, társadalmi megbízatásuk kimagasló színvonalú teljesítésével, közéleti tevékenységükkel, több évtizedes munkásságukkal jelentősen hozzájárultak Hajdú-Bihar megye fejlődéséhez, fejlesztéséhez, a megye értékeinek feltárásához és megismertetéshez.

DR. ÁBRAHÁM LÁSZLÓ CSABA

Dr. Ábrahám László több Fejér megyei vállalkozásban töltött be vezető pozíciót – köztük a VIDEOTON-ban és az IBM székesfehérvári gyárában – mielőtt Debrecenben elindította a National Instruments zöldmezős beruházását. Az elektronikai eszközök gyártására koncentráló Kft. megalakulása után folyamatos növekedésbe kezdett, mára már több, mint 1000 munkavállalót foglalkoztat. A National Instruments jelen van Debrecen Város középfokú és felsőoktatásában egyaránt. Számos díj és kitüntetés tulajdonosa, az „Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség”, valamint az Amerikai Kereskedelmi Kamara Elektronikai Gyártók bizottságának elnöke. 2013-2016. között a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara általános alelnöke, majd jelenleg is, elnökségi tagja. Munkásságával kiemelkedően hozzájárult Hajdú-Bihar megye fejlődéséhez. Meghatározó szerepet töltött be a National Instruments debreceni gyárának elindításában és a folyamatosan sikeres tevékenységében.

The post Kabán ünnepelték idén a Megye Napját appeared first on Hajdú-Bihar Megyei Foglalkoztatási Paktum.

A befektetők számára kedvezőek lehetnek Hajdú-Bihar megye földrajzi-természeti viszonyai, a határ-menti elhelyezkedés, a jó megközelíthetőség (vasúton, autópályán, repülővel), a munkaerő-utánpótlás (az országos átlagnál magasabb munkanélküliség), illetve az itt zajló magas színvonalú oktatás és képzés. Ugyanakkor kedvezőtlen a népesség fogyása, az elöregedés, a gazdaság igényeit csak lassan követő szakképzés, az idegennyelv-tudás, az iskolázottság, valamint a mobilitási hajlandóság alacsony szintje, illetve a kistelepülések sok esetben elmaradott infrastruktúrája. Hiányzik továbbá a megyei szintű befektetés-ösztönzés is. Mindezeken kíván változtatni Hajdú-Bihar megye befektetés-ösztönzési stratégiája, amely a 2025-ig elérni kívánt célokat jelöli ki megyei szinten. A dokumentum csak a megyeszékhelyen kívüli településekkel foglalkozik.

-Hajdú-Bihar megye befektetők számára vonzóbbá tételéhez szükség van a lakosság nyelvtudásának fejlesztésére, a képzettség munkapiaci igényekhez történő igazítására, a lakosság alapkompetenciáinak fejlesztésére, a kistelepülésen élők aktivitásának növelésére, valamint az át- vagy tovább-képzések iránti hajlandóság emelésére. Fontos lenne egy külön szervezet létrehozása, amely a megyei szintű befektetés-ösztönzésért felel. Szükséges a stratégiai gondolkodás bevezetése, a proaktív befektetés-ösztönzés, a már jól bevált gyakorlatok átvétele és az együttműködés erősítése – ismertette Kovács Krisztina a Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. munkatársa.

Adókedvezményekkel és hitelekkel is ösztönözhetőek lennének újabb befektetések, valamint olyan nem pénzügyi eszközökkel, mint az ügyintézés egyszerűsítése és az adminisztráció csökkentése. Pajna Zoltán, a megyei közgyűlés elnöke ezzel kapcsolatban hozzátette: olyan koordináló szervezet alakítására lenne szükség a polgármesterek bevonásával, amely a befektetőkkel történő folyamatos kapcsolattartásért felel. A befektetők adott esetben több 100 szempont alapján döntenek, az ezeknek történő megfeleléshez pedig elengedhetetlen a jól koordinált munka.

A megyei közgyűlés végül egyhangúlag elfogadta Hajdú-Bihar Megye Befektetés-ösztönzési Stratégiáját, valamint a Cselekvő Közösségek projektről szóló beszámolót is. Ez utóbbi program a lakosság társadalmi aktivitásának növelését tűzte ki célul.

-Általános probléma a lakosság passzivitása, a közös ügyek iránti érdektelenség. Ezen változtatna a Cselekvő Közösségek projekt, amelynek célja, hogy aktív közösségeket hozzon létre az egyes településeken. Ha nem tudjuk, mire lenne szükségük a helyi embereknek, mert passzívak, akkor nem tudunk nekik segíteni sem. A társadalmi aktivitást akarjuk növelni, erősíteni a közösségi szerepvállalást, az önkormányzatok, a kulturális intézmények és a lakosság közti kapcsolatot, az együttműködés kultúráját magasabb szintre emelni – mondta Fodor Tamás, a Nemzeti Művelődési Intézet szakmai vezetője a Polgárra kihelyezett megyei közgyűlésen.

A projektben folyamatos szakmai és módszertani támogatást nyújtanak a települések és azok kulturális intézményei, civil szervezetei számára a társadalmi összetartozást erősítő, a közösséget fejlesztő folyamatok megvalósításához.

The post Befektetőket vonzanának Hajdú-Bihar Megyébe appeared first on Hajdú-Bihar Megyei Foglalkoztatási Paktum.