Továbbra is kedvező számokat mutat a magyarországi munkaerőpiac, az elért eredményeket sem a koronavírus-járvány, sem a háború nem tudta letörni. A foglalkoztatás rátája tartósan magas szinten van, míg az inaktívak száma rekordalacsony. Az eredmények megőrzéséhez több kormányzati program is hozzájárult.

A munkaerőpiac az a terület, amely kiemelt eredményekre mutat rá. Pénteken ismerhetjük meg a foglalkoztatás és a munkanélküliség tavaly decemberi adatait, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) egyúttal az egész 2024-es évet összegzi. Az idei költségvetési törvény indoklása is kiemeli, hogy a foglalkoztatottság növelése terén az elmúlt évtizedben uniós szinten is kiemelkedően jól teljesített Magyarország: a 20–64 éves korcsoport foglalkoztatási rátája 2010 és 2023 között 18,5 százalékponttal növekedett, mind a női, mind a férfi foglalkoztatási ráta meghaladja az európai uniós szintet.

A kormány fontos célkitűzése, hogy a 20–64 éves népesség foglalkoztatási rátája 2030-ra érje el a 85 százalékot (az uniós cél 78 százalék), továbbá ötszázezer új munkahelyet hozzon létre és dinamizálja a meglévő munkaerő-forgalmat a munkaerő-kínálat bővítésével és fejlesztésével.

A KSH novemberi számait már ismerjük, azokból kiderült, hogy a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos száma az előző év azonos időszakához képest 33 ezerrel, 4 millió 679 ezerre mérséklődött, ám a mutató így is magas. Novemberben a munkanélküliek száma 221 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 4,5 százalék volt. 

Azt is tudjuk már a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat kimutatásából, hogy 2024 decemberében mindössze 220,8 ezren szerepeltek az álláskereső regiszterben, ami az előző év azonos időszakához képest több mint négyezer fős csökkenés. Az álláskeresők száma nemcsak éves alapon, hanem a megelőző hónaphoz viszonyítva is több mint négyezer fővel mérséklődött. 

A rendszerváltás óta nem volt ilyen alacsony a regisztrált álláskeresők száma. Szintén kedvező, hogy az inaktívak száma is rekordalacsony szintet mutat.

A Világgazdaság a minap szintén arról írt, hogy ha van mutató, amelyet talán még a kormány kritikusai sem vitatnak, az a munkaerőpiachoz kötődik. Orbán Viktor miniszterelnök a 2010-es kormányváltást megelőzően hirdette meg a munkaalapú társadalmat, egyúttal egymillió új munkahelyet ígért. Ebben akkor többen kételkedtek, ám az ígéretből valóság lett. A rekordot 2023 szeptemberében sikerült beállítani, akkor 4 millió 730 ezren munkavállaló volt hazánkban, összehasonlítva 2010 januárjában 3 millió 800 ezren dolgoztak. Az eredményt az elsődleges munkaerőpiacon sikerült elérni, tehát szó sincs arról, hogy a közfoglalkoztatásnak köszönhető a felívelés. A teljesítménnyel Magyarország foglalkoztatási rátája a 20–64 évesek körében a 2010-es 62,2 százalékról 2023-ra 80,7 százalékra emelkedett.

Foglalkoztatás: több program is elérhető

Megállapítható, hogy a magyarországi foglalkoztatás eredményeit sem a koronavírus-járvány sem az orosz–ukrán háború kedvezőtlen hatásai nem tudták letörni. Ehhez jelentős segítséget nyújtottak a kormány különböző  intézkedései. Az adózástól kezdve a családtámogatásokig úgy épült fel a rendszer, hogy több ösztönző is segítse a foglalkoztatást. Így sikerült magunk mögött hagyni a segélyekre alapozó politikát.

A kormány jelenleg is segíti az elhelyezkedést. Így például 

• az Ifjúsági garancia plusz program a harminc év alatti fiatalokat támogatja, 
• míg egy másik a harminc év feletti álláskeresőknek nyújt kapaszkodót. 

Ezek segítségével eddig mintegy 27 ezer álláskeresőnek sikerült elhelyezkednie a munkaerőpiacon. A kormány egy új, 1,5 milliárd forintos támogatási programot is elindított. Ez a kis- és középvállalkozásokat célozza meg. Annak érdekében, hogy az elbocsátott dolgozók egyetlen napot se töltsenek munka nélkül. A Munkából munkába program a családok védelmében elősegíti az elbocsátott dolgozók azonnali, újbóli munkába állását.

Forrás: vg.hu