Hajdú-Bihar is a kiemelt vármegyék között szerepel a foglalkoztatottak számának növekedését tekintve – 2024 első három negyedévében 0,2 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest.

Nincs vármegye, ahol kevesebb a szellemi munkás a fizikainál

Mint az adatokból kiderült: a szellemi munkát végzők száma két vármegye (Vas és Jász-Nagykun-Szolnok) kivételével mindenhol emelkedett, fizikai melósból azonban három vármegye (Pest, Budapest, Borsod) kivételével mindenütt kevesebb volt, mint egy évvel korábban. Tolnában és Zalában 3 százalékot is meghaladó mértékben csökkent a fizikai munkakörökben dolgozók létszáma.

Virovácz Péter, az ING vezető elemzője egy gazdasági hírportál megkeresésére azt mondta: valóban összefüggésben lehet a fizikai munkások csökkenő száma azzal, hogy például a feldolgozóipar folyamatosan szédeleg. Aggódni azonban szerinte nem kell: mint mondta, a gazdaság elmúlt éveinek ismeretében semmi meglepő nincs abban, ha bizonyos szektorokban elbocsátásokat vélünk felfedezni.

„Összességében talán nem aggasztó a folyamat, mert részben természetes, részben ciklikusság okozza, tehát ez meg vissza fog jönni. Lehet benne egyfajta természetes fluktuáció is, de összességében én nem gondolnám azt, hogy ez valamiféle óriási aggodalomra okot adó történet. A munkaerőpiac a gazdaság ciklikusságát követi, és arról beszélgetünk, hogy a magyar gazdaság gyakorlatilag két éve stagnál. Egy ilyen helyzetben kevésbé meglepő, hogy pont az említett szektorokban vannak elbocsátások.”

Hozzátette, hogy a gazdaság változásaihoz mérten logikusnak tűnik, hogy éppen például a vendéglátásban vagy a feldolgozóiparban csökken a munkások száma.

„Alapvetően én arra gondolnék, hogy változik a gazdaság szerkezete. Eleve van egy organikus változás, önmagában a gazdaság fejlődése azt hozza magával, hogy egyre nagyobb arányban képviseltetik magukat a szolgáltatások, vagyis ami arányaiban kevesebb lesz, az mondjuk a mezőgazdaság, az építőipar, a feldolgozóipar, ami alapvetően inkább kékgalléros munkahely. A másik, amire gondolni tudok, hogy alapvetően egy olyan folyamatot látunk a magyar gazdaságban, amelynek során pont az alacsony hozzáadott értékű kékgalléros munkából mennek el a dolgozók, ott keresnek külföldi, akár harmadik országbeli munkaerőt. „

Változó, honnan tűnnek el a dolgozók

Dénes Rajmund Roland, a Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének (MMOSZ) kommunikációs alelnöke szerint a statisztika valóban reális képet mutat.

„Valóban kevesebb munkás van, csökkent a létszámuk. Az oka ennek természetesen a háború okozta gazdasági nehézségek, a gazdasági válság, másrészt pedig az energiaválság, a cégek a piaci kereslet visszaesése miatt kevesebbet tudnak gyártani, kevesebbet tudnak termelni, és ehhez a betanított tevékenység területén kevesebb munkaerőre van szükség. Iparáganként változó, ennek a visszaesésnek a mértéke és nagyságrendje: a GDP szempontjából meghatározó iparágakban természetesen ez érzékelhető – legalább 11 iparágat rendszeresen monitorozunk. Ilyen akár a kereskedelemnek vagy éppen a logisztikának egy-egy területe, a vendéglátás, ahol nem látványos, vagy egyáltalán nem látszik a visszaesés, sőt, valahol még adott esetben növekedés is realizálható.”

Azt is elmondta, hogy a cégek jelenleg kivárnak: a világpolitikai eseményeitől a lehető leghamarabb a háború lezárását várják. Fontos kérdés az is, hogy Donald Trump bevezetett vámjai mennyire rázzák fel újra a gazdaság működését. Kitért arra is, hogy a kötelező minimálbér-emelést mindenhol érvényesítették, és sok olyan munkahely van, ahol még béren kívüli juttatást is tudnak adni a dolgozóknak.

Forrás: penzcentrum.hu