„Hajdú-Bihar megyei foglalkoztatási-gazdaságfejlesztési együttműködés”
TOP_PLUSZ-3.1.1-21-HB1-2022-00001 azonosítószámú projekt
A hazai jó gyakorlatok alkalmazását elősegítő együttműködések disszeminációja tevékenység megvalósítására, valamint a foglalkoztatási-gazdaságfejlesztési együttműködések projektrészhez kapcsolódóan Hajdú-Bihar Vármegye Önkormányzata hazai tanulmányutak megvalósítását vállalta a projektben. A projektkeretében egynapos tanulmányút került megszervezésre Varsányba, Nógrád vármegyébe, 2025. május 27-én. A program a Nógrád vármegyei foglalkoztatási Paktum Plusz Országos Fórumán történő részvétel volt, melyen 3 fő paktumirodai munkatárs vett részt.
A tanulmányút az alábbi tevékenységeket foglalta magában:
a) a szakmai konferencia és fórum a foglalkoztatási paktum plusz projektről,
b) a település szociális gazdaságának bemutatása, helyszínbejárása.
Varsány egy vendégszerető, kedves emberek lakta, 1577 lelket számláló település Észak-Magyarországon, Nógrád vármegye északi részén, az Északi-középhegység és a Cserhát északi részén. A településen biztosított az egészségügyi alapellátás, gyerekház, óvoda, általános iskola, és számos kulturális és turisztikai látnivalóval büszkélkedhet:
- Falumúzeum: bemutatja a helyi népi kultúrát és hagyományokat.
- Hagyományőrzők Háza: a palóc népi hagyományok megőrzésének központja.
- Kézművesporta: helyi kézműves termékek bemutatóhelye.
- Varsányi Rozmaring Étterem: a helyi gasztronómia képviselője.
- Lepényfesztivál: évente megrendezett gasztronómiai és kulturális esemény, amely a helyi közösség egyik kiemelkedő rendezvénye.
Varsány már több ízben is elnyerte a Magyarországi Falumegújítási Díj különböző kategóriáit, abszolút hazai győztesként azonban 2024-ben ünnepelhettek először, kivívva ezzel az Európai Falumegújítási Díj pályázatán való indulás jogát.
A nemzetközi megmérettetésen aztán hatalmas siker született, Európai Falumegújítási Díjat kapott a Nógrád vármegyei Varsány.
Varsányban régi hagyománya van a zöldség- és gyümölcstermesztésnek. Az évszázadok alatt felhalmozódó tudást az önkormányzat tulajdonában lévő, helyi vállalkozók által megművelt földeken is hasznosítják, főként a gyümölcsösben. A megtermelt javak a falu feldolgozó
üzemébe kerülnek, ahol a közfoglalkoztatott asszonyok lekvárt főznek, szörpöt, savanyúságokat, valamint kézzel készített tésztákat készítenek. Szezononként ezres nagyságrendben töltik meg a lekváros üvegeket. Az általunk készített kézműves termékek messze földön híresek, de a régióból és a fővárosból is elutaznak értük.
A tanulmányút során lehetőségünk nyílt betekintést nyerni egy hátrányos helyzetű régióban található település példaértékű fejlődési modelljébe. A látottak megerősítettek bennünket abban, hogy a helyi adottságokra épülő, közösségi alapú fejlesztések hosszú távon is fenntartható megoldást nyújthatnak a vidéki térségek gazdasági és társadalmi kihívásaira. A tanulmányút konkrét inspirációt és szemléletformálást jelentett a helyi termékekre és a foglalkoztatásra épülő fejlesztések és jó példák megismerése által, amely a „Hajdú-Bihar megyei foglalkoztatási-gazdaságfejlesztési együttműködés” projekt előrehaladását is segíti.
